A hagyományos építészet által formált, régóta fennálló életfelfogásban a házakat rögzített, nehéz és szinte megváltoztathatatlan entitásoknak tekintik. Miután megépültek, szilárdan beágyazódnak a földbe és a szerkezetbe, elveszítve a képességüket, hogy lépést tartsanak a változásokkal. A társadalom ütemének folyamatos felgyorsulásával és az egyéni életmódok sokszínűségének növekedésével azonban az emberek élettérrel szembeni elvárásai már nem korlátozódnak a „stabil” és „szilárd” területre, hanem „rugalmas” és „beállítható” felé fordultak. Ebben az összefüggésben a Konténerház fokozatosan a nyilvánosság elé került, és a hagyományos életvitel határait áttörő reprezentatív létezéssé vált.
Maga a szerkezet szempontjából a Container House legkiemelkedőbb tulajdonsága a rugalmassága. Ez a rugalmasság nemcsak a szerkezet mobilitásában vagy moduláris kombinációjában mutatkozik meg, hanem a szerkezet és az emberi szükségletek közötti erősen összehangolt viszonyban is. Ez már nem egyetlen zárt tér termék, hanem egy téregység, amely újraszervezhető, újradefiniálható és újrateremthető. Emiatt a Container House nemcsak az emberek „házzal” kapcsolatos képzeletét változtatja meg, hanem magát az „élő” fogalmát is újraértelmezi.
A hagyományos épületek nehezen alkalmazkodnak a változásokhoz az az oka, hogy szerkezeti összetételük és funkcionális felosztásuk már a tervezés kezdetén zárt. A hálószoba hálószoba, a konyha konyha, létezési formáik előre beállítottak és rögzítettek, szinte semmilyen beállítási lehetőséget nem hagynak a felhasználók számára. A Container House megtöri ezt a lineáris és zárt gondolkodásmódot. Moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy szabadon kombinálható, összeilleszthető és szétszedhető idő és tér két dimenziójában. Más szóval, ez nem korlátozódik az "egyablakos" funkcionális elrendezésre, hanem bármikor és igény szerint változhat.
Ez a nyitottság teszi a Container House-t igazán „dinamikus térré”. Képes saját formáját az emberek életritmusához igazítani, és a különböző helyzeteknek megfelelően újradefiniálni a térbeli funkciót. Ennek a rugalmasságnak az értéke nem csak a „változtatás” lehetőségében rejlik, hanem abban is, hogy az életteret „evolúcióvá” teszi – olyan partnerré, amely az emberekkel együtt növekszik, alkalmazkodik és változik, nem pedig statikus konténerré.
Ezen túlmenően a Container House rugalmassága példátlan kreatív szabadságot hoz a tértervezésbe. Már nem a hagyományos épületek merev elrendezésére támaszkodik, hanem új egyensúlyt keres a szabványosítás és a személyre szabás között. A modulok újrafelhasználása nemcsak a térépítés hatékonyságát növeli, hanem korlátlan szerkezeti elrendezési lehetőséget is biztosít. Ennek a szerkezetnek a nyitottsága teszi az építészeti tervezést többé nem egységes alkotói magatartássá, hanem folyamatos és egyeztetett életgyakorlattá. A tervezők és a lakók közötti kapcsolat ezért interaktívabb és alakíthatóbb.
Mélyebb perspektívából nézve a Container House által képviselt térbeli rugalmasság nemcsak technikai újítás, hanem az élet fogalmának újítása is. Megkérdőjelezi a hagyományos lakhatásban alkalmazott „istálló biztonságos” logikát, és a „rugalmas és biztonságos életvitel” új javaslatát terjeszti elő. Ebben a korszakban, amikor a változás normává vált, az embereknek egyre inkább szükségük van olyan életmódra, amely képes reagálni a bizonytalanságra és alkalmazkodni a sokféleséghez. A Container House ennek az igénynek a terméke, és a hagyományos térrend gyengéd és erőteljes cáfolata.
E rugalmas térbeli logika vezérelve az élet már nem egyirányú alkalmazkodási folyamat, hanem egy kétirányú interaktív kiválasztási folyamat. A Container House domináns hatalmat ad az embereknek a tér felett, így a lakók többé nem passzív befogadók, hanem a tér tervezőivé, átalakítóivá és irányítóivá válnak. Arra ösztönzi az embereket, hogy saját ritmusuk, szokásaik és elképzeléseik szerint határozzák meg az „otthon” megjelenését, ne csak alkalmazkodjanak a meglévő térsablonhoz.
Ennél is fontosabb, a rugalmasság által szorgalmazott Container House nemcsak az egyén térélményéhez kapcsolódik, hanem várostervezési és építészeti filozófiai gondolkodásra is inspirál. Ha az építészet rugalmas lehet, a városok is lehetnek rugalmasabbak? Ha a lakóhely változhat, lehet-e szabadabb az életmód? A felvetett és megválaszolt kérdések elválaszthatatlanok a Container House által hozott inspirációtól.
